Faggyú eltávolítása textilből.
Elsőre azt mondanám, ecetes olló. És az, hogy hogy lehet valaki ilyen béna.
Ezt az ötletet tegnap este 10-kor gondoltam újra.
Nincs is annál szebb, mikor az ember órákig, napokig, hetekig dolgozik valamin, és mikor végre kész, és az utolsó szalag végét olvasztja el a gyertya lángjával, és ráborul a faggyú az anyagra.
Ilyenkor nincs más teendő, mint:
1. túlélni az első agyvérzést.
2. kimenni az udvarra és ordítani a világba. (ha ez nem lehetséges alvó gyerekek, vagy zsörtölődő szomszédok miatt, akkor egy párnába üvölteni)
3. megpróbálni bemagyarázni magunknak, hogy nincs minden veszve
4. aludni egyet, mert ilyenkor már semmi se sikerül. (úgyse tudunk aludni)
5. cselekedni.
Ha eljutunk az 5. pontig, akkor a következő teendő:
Óvatosan lekaparni a faggyúból, amennyit csak tudunk. Aztán a textilt 2 zsebkendő közé teszem. Eredetileg itatós papírt kéne használni, de senkinek sincs otthon. Tehát marad a zsebkendő, vagy szalvéta, vagy papírtörlő, vagy....mittomén...wc-papír, bármi!!!!
És nekikezdünk vasalni. Óvatosan. Fogalmam sincs, milyen hőfokon, és fokozatosan növeltem, amíg egyszercsak kiolvadt belőle a faggyú, és nem láttam a papíron. Aztán tiszta zsepi, és addig csinálom, amíg nem hagy nyomot a zsebkendőn.
Ha ügyesek vagyunk, akkor színes gyertyával pecsételtünk. Mint mondjuk én! Pirossal!
Hiába jön ki a faggyú, a szép piros szín ott marad.
Az újabb agyvérzés túlélése után....van megoldás! :)
Szappan. Rendes hagyományos szappan. Jól bedörzsölni a nedves anyagot, és állni hagyni picit, mert a felesleges dörzsölgetéssel csak az eredeti színt koptatjuk.
5-10 perc után dörzsölés, ééééés....volt folt, nincs folt.
Ezek után már csak regenerálódni kell, és szépen elpakolni biztos helyre azt, amit már egyszer megöntöztünk.
Sok szerencsét, és jó gyertyázást! :)
